A Szilveszter, ha kutyád van…

…. szívás, egyetlen szóval jellemezve. A szerencsésebbeket ez a problémakör nem érinti, mert a kutya átalussza a „krízisidőszakot”, vagy a legkevésbé sem foglalkozik vele. Első kutyusunkkal nekünk sem volt problémánk, aztán jött a shih-tzu… Az első három év minden probléma nélkül zajlott. Dörgés, villámlás, petárda, tűzijáték, minden jöhetett, Kitty nem törődött vele. Aztán négy éves lett és elkezdett félni. Nyilván nem varázsütésre, de nem tudjuk, hogy mi váltotta ki nála. Talán otthon sem voltunk, mikor történt valami, amitől megijedt. A lényeg, hogy azóta már az esőcseppek koppanásai az ablakpárkányon is halálra rémíti, mert tudja, hogy dörgés is következhet utána, és biztos, ami biztos, ő már előre fél.

A családban én vagyok az egyetlen, aki hivatásszerűen foglalkozik kutyákkal, így a sajátjaimhoz is máshogy állok, mint a többiek. Ennek az az eredménye, hogy Kitty megtisztel azzal, hogy egyedül az én arcomba nem mászik bele lihegve, gülü szemeit méginkább kidüllesztve, felébresztve így az éjszaka közepén. (Mindenki mással lelkifurdalás nélkül megcsinálja).

A kis személyes kitérő után lássuk a tényeket: a kutya továbbra sem ember. Ha fél valamitől, és én felveszem, simogatom, ölelgetem, miközben fennhangon ismételgetem, hogy nincs baj, valószínűleg annyit fog megérteni belőle, hogy most nagyon kell félni, mert gazdi folyamatosan simogat, miközben én rettegek (azaz pozitívan megerősít abban, hogy félek). A másik véglet a tiltás. Persze, nyilván nem kell megvárni, míg átkaparja a falat a szomszédba, de egy félő kutyát túl erősen tiltani nem szerencsés, mert nem elég a stressz, ami alapból benne van, még mi is teszünk rá egy jó nagy lapáttal. Most, hogy ilyen szépen elmondtam, mi nem túl jó egy ilyen helyzetben, talán arra is ki kéne térnem, hogy mi az, ami meg igen.  Az alapvető, technikai dolgokat, úgy mint pórázon séta, kerítésmegerősítés, biléta a nyakörvre stb. most tegyük zárójelbe. Napok óta ez folyik a csapból is, teljesen jogosan, hiszen még ennek ellenére is rengeteg kutya fog elveszni Szilveszterkor, ahogy ez minden évben lenni szokott.

Inkább a lélektani részére térnék ki. Olcsó és elcsépelt közhelynek tűnik, hogy maradj nyugodt. Nem az a lényeg, hogy próbálj nyugodt maradni, hanem, hogy tényleg legyél is az. Petárdáznak? Na és?! Nem történt semmi. Ha fennhangon elkezded szidni ”kedves embertársad” felmenőit, azzal nem segítesz. A kutyád persze egyébként is megijed. Ha nem veszel róla tudomást, akkor is stresszelni, menekülni, kaparni fog. Van olyan kutya, aki veled akar kontaktust felvenni, ilyenkor működhet ez a módszer, de más esetben bizony érdemes figyelembe venni őt. Azt már megbeszéltük, hogy tiltani, dicsérni nem szerencsés. Én a kizökkentésre szavazok. Nagyon nehéz, és minél jobban fél, annál nehezebb, de ez működik, legalábbis nekem bejött. Feladatokat adok neki. Egyszerűeket. Jöjjön ide, nézzen rám. Játszom vele. Elszaladok előle, fusson utánam. Fogocskázunk. A kedvenc plüssállatkájával piszkálom, míg a zsákmányösztöne elő nem jön és nem kezdi el elkapdosni, rázni, stb… Eközben persze nagyon infantilisnek és idiótának tűnök, hisz fennhangon bíztatom, lelkesítem. A lényeg, hogy a feszültség oldásával elviselhetőnek teszem számára a „háborús övezetet”. Mikor látom, hogy nem a félelmeivel van elfoglalva, hanem bármi mással, azonnal megdicsérem, akár jutalomfalatokkal is.

Nincs olyan módszer, ami minden kutyánál beválik (olyan van, ami egyiknél sem működik, ld fentebb). Ha lenne, nem lenne gond a Szilveszterrel, mert átvészelnénk könnyen. Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy az ő kutyája milyen mértékben fél és mi az, ami a leginkább működik. Valakinek elég, ha egy zárt, sötét helyet biztosít az ebnek, mert ott biztonságban fogja érezni magát. Mások a Szilveszter reggeli/ délelőtti lefárasztás mellett szavaznak, hogy a kutya kidőljön estére. Megint mások elutaznak, vagy nyugtatót adnak kedvencüknek. Ez utóbbinál nagyon-nagyon fontos az állatorvos! Szakember nélkül ne adjunk be semmilyen gyógyert, mert nagyon nem mindegy, hogy miből, mennyit és mikortól kezdjük gyógyszerezni!!!! Mindenki máshogy próbálkozik és nem is célom, hogy megmondjam a tutit. Inkább a „mit ne csinálj semmi esetre sem” -részre szerettem volna felhívni a figyelmet.

… a lényeget pedig majd’ elfelejtettem: azzal, hogy igyekszünk védekezni ellene, a probléma még nem tűnik el. A petárdázás bűncselekmény. Ha petárdázó „embert” láttok, jusson eszetekbe, hogy amit csinál, nem legális. Persze, nyilván nem fogják bilincsben elhurcolni, ha felhívjátok a rendőrséget, de valahol akkor is el kell kezdeni….

Az megint más kérdés, hogy milyen eltorzult, paradox helyzet az, hogy dec 24-én még mindenki szeret mindenkit és az áldott karácsony szelleme lengi körül a társadalmat, majd eltelik egy hét és sokan fékevesztett őrültek módjára viselkednek, és cél nélkül durrogtatnak, mintha minimum háború lenne. Ennyit a társadalombírálatról. A lényeg, hogy vigyázzatok a kutyáitokra/ cicáitokra, ha pedig január első napjaiban kóbor kutyát találtok, vigyétek állatorvoshoz chipet leolvasni, mert nagy a valószínűsége, hogy nem is annyira kóbor….